Hozzád jövök

Ha az imádság a hívő ember lélegzetvétele, akkor a vers a hívő (költő) szárnyalása. Szerencsés eset, ha a kettő közel van egymáshoz és segíti egymást. Én nem csak szerencsésnek, de áldottnak is tartom magam, amiért Isten ily módon is kinyilatkoztatja magát nekem és engedi, hogy ezt a jóságot az írás / költészet eszközeivel is továbbítsam A pacsirta a maga énekével, a mező színpompájával, az ember elkötelezett életével, egyszerű imájával, adott esetben érzelmeinek, gondolatainak szabad szárnyalásával dicsőíti Istent és építi Isten országát, saját és mások életében. Mennyire szeretném, ha ez a szonett füzér is hozzájárulhatna ehhez!